Mostanában sok kutyás filmet néztem (olyankor Newsee szerint különösen aranyos vagyok :) Nagyon szeretem a kutyás filmeket!). Vicceset is, és "tudományost" is. Newsee is olvasott mindenfélét a kutyanevelésről. És mit mondjak, nem vagyunk elájulva!
Legáltalánosabb, visszatérő motívumuk ezeknek: a kutyát be kell illeszteni a "falkába". És az ember váljon falkavezérré. No, kedves olvasók: én tartoztam falkához. Nagyon jó volt! A falkavezért követtük, ha ő hajtott, mi is hajtottunk, ha ő csaholt, mi is csaholtunk. Ő evett először, és oda feküdt le, ahová akart. Aki esetleg renitenskedett (ritka volt az ilyen!), azt megtépte. Így megy ez a falkában évezredek óta. Szabadok voltunk, igazi kutyaéletet éltünk. És mindezek ellenére egy perc alatt a vezér fölé kerekedtem. Onnantól nem tépett meg, én ettem először, és csak akkor hajtottam/csaholtam vele, amikor kedvem volt.
Tudjátok, mitől változott meg a helyzet? Nekem GAZDÁM lett. A falkavezér ő maradt. De én többet nem vagyok falkakutya. Én Puffy vagyok, egyedi és megismételhetetlen. Talán nem is kutya... és ezt érezték rajtam a többiek is.
A gazda sokkal, de sokkal több, mint a falkavezér! Sokkal több, mint valaki, aki etet, védelmez, irányít, uralkodik. Engem sokszor nem a gazdám etet, hanem a Papa. Volt olyan helyzet, amikor Newsee nem volt igazán csúcs formában, és én vezettem. Még azt is én döntöttem le, felszállunk-e trolira, vagy nem. Olyan is volt, hogy én védelmeztem őt. Sőt, kaját is vittem neki.
Okos, tudományos szerzőink most felhördülnének: "hát akkor ki a falkavezér?". A válasz egyszerű: nálunk NINCS FALKAVEZÉR.
NEM IGAZ, hogy az embernek "kutyául" kell beszélnie. Persze, figyelnie kell a kutyát, ismerni kell a képességeit, nem kell nagyeposzban fogalmazni, ha kérünk tőle valamit. De egy "NEM!"-et ugyanúgy megértek, mintha felvisítana (szerinte kutyául), ha rosszat teszek. A fenékre csapás ugyanolyan világos, mint a megrázás. Az meg csúcs hülyeség, hogy jót tenne nekem, ha beleennének a kajámba :D. Ha a gazdám kéri, nekiadom a kajámat, nem kell ahhoz izmozni!!! (Nem poén, tettem már meg, csak azért, mert szomorú volt.)
Én úgy érzem, a családban élő kutya ne legyen falkakutya. Ne váljon a család falkává. Ne azért fogadjon szót, mert be kell nyalni a falkavezérnek! Azért engedelmeskedjen, mert azt kéri a gazda. Azaz: a GAZDA.
Így még egy veszélyt el tudunk kerülni. A falkavezérség időről időre változik. A falka része a küzdelem. Márpedig még egy puffynyi kutyával sem lenne jó meccselni! A falkában élő kutya időnként kénytelen letesztelni, hol is van ő a rangsorban. És ez nagy gond, főleg, ha gyerek is van a családban. De amíg a falkavezérrel lehet bunyózni, a gazdával soha.
Newsee mondott most egy érdekeset: neki is van gazdája!!! Ezt nem is tudtam! De állítólag van Valaki, akiben ő úgy bízik, mint én benne (bár ez lehetetlen!), aki úgy gondoskodik róla, mint ő rólam (bár ez sem elképzelhető!), és akit úgy szeret, mint én őt (ez meg teljesen kizárt!).
Sejtitek, kire gondolhat? Megkérdeztem, de csak azt mondta: "Te ezt nem értheted, Puffykám!"
Gondolkodnék a dolgon, de nincs rá időm... mennem kell pocit vakartatni. Keressetek magatoknak ti is gazdát, aki megvakarja a pocitokat!
